Milyen lehetséges ascaris fertőzés

Horogféreg (Ancylostoma duodenale)

Főoldal » Betegségek » Fertőző betegségek » Parazitafertőzések » Orsóférges fertőzés ascariasis Az emberi megbetegedéseket okozó orsógiliszta Ascaris lumbricoides pontos leírása Carl Linné nevéhez fűződik. A fonalférgek közé tartozó, nagy termetű, centiméteresre növő fehér színű féreg a földigilisztához hasonlít. Hím és nőstény alakja van, megtelepedésének helye a vékonybél.

Az egész világon előfordul, de a nedves, meleg éghajlaton gyakoribb, mert az ottani környezet kedvezőbb számára. Terjedésében szerepe van a személyi higiénének és a szociális körülményeknek. Közvetlenül emberről emberre nem terjed, mert petéi csak akkor tudnak kifejlődni, ha érési folyamaton esnek át, s ehhez a talajba kell jutniuk. Az ilyen módon fejlődő férgeket a parazitológiában geohelmintnek",földi milyen lehetséges ascaris fertőzés nevezik.

Terjedését a talajjal való érintkezés milyen lehetséges ascaris fertőzés, ebből következően vidéki környezetben, s ott is elsősorban a gyerekekben gyakoribb. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a Földön körülbelül 1,4 milliárd orsógilisztával fertőzött ember él.

A fertőzöttek zöme dél-ázsiai, a távol-keleti és az afrikai országok lakója. Egyes országokban a fertőzöttek aránya az 50 százalékot is eléri. Egy részük krónikus orsóférgességben szenved. Az Egészségügyi Világszervezet a helyi egészségügyi hatóságokkal együttműködve néhány afrikai országban négyhónaponként ismételt gyógyszeres kezeléssel igyekszik megakadályozni az orsógiliszta és más bélférgek - az ostorgiliszta Trichuris trichiura és a bányaféreg Ancylostoma duodenale - terjedését.

Az iskolások körében végzett gyógyszeres kezeléssel próbálják elejét venni annak, hogy a betegség krónikus szakaszba jusson, illetőleg csökkenteni a környezetbe jutó peték mennyiségét.

Gazdasági számítások igazolják, hogy a megelőzés költségei alatta maradnak a gyógyítással járó kiadásoknak. Európában az orsógilisztás fertőzés milyen lehetséges ascaris fertőzés gyakori, mint a trópusi vidékeken, átlagosan a lakosság százalékát érinti, persze országonként eltérő arányban.

• A Magyarországon előforduló féregfertőzések
• Koronavírus: a leghatékonyabb vakcina már decemberben sokak számára elérhető lehet A paraziták puszta jelenlétükkel a belek, az epevezeték vagy a nyirokerek elzáródását okozhatják.
• Emberi ascaris kezelés és férgek
• Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése
• Az emberi száj szaga okozza
• Paraziták Horogféreg Ancylostoma duodenale Az emberi horogféreg két nematóda hengeresféreg fajtára osztható, az Ancylostoma duodenale és a Necator americanus.
• Ancylostomiasis, horogféreg-fertőzés.
• A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár

Hazánkban a népesség átlagos fertőzöttsége 0,5 százalék körül van. Az orsógilisztás fertőzés a hegyes-dombos vidékek hátrányos helyzetű lakosai körében a leggyakoribb, ott egyes gócokban eléri a l 0 százalékot is. A vékonybélben élősködő orsógiliszta nősténye centiméter hosszú, a hím valamivel rövidebb.

Az orsóférgesség tünetei

A fertőzött ember ürülékével távozó ovális peték um a méter milliomodrésze átmérőjűek. A talajra kerülő petékből burkának védelmében kedvező körülmények között - °C-on elegendő nedvesség hatására - két-három hét alatt fejlődik ki a fertőzőképes lárva.

Nyirkos, árnyékos helyen a peték ebben az állapotban három-öt évig megőrzik fertőzőképességüket.

Az emberbe úgy juthatnak be ezek a kitartó peték, ha lenyeli őket. A vékonybélben a burok fölreped, s a lárva kibújik.

Milyen veszélyei vannak a patogén flórának – baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak, férgeknek?

Átfúrja magát a bél falán, bejut az erekbe, s a vérkeringéssel a tüdőbe, majd a légcsőbe, végül a garatba. A lárvák vándorlása körülbelül tíz napig tart, s közben 0,2 milliméteresről 1,5 milliméteresre nőnek. Gazdájuk a garatba milyen lehetséges ascaris fertőzés férgeket újra lenyeli, s azok ismét az emésztőrendszerben találják magukat. A vékonybélben megtelepszenek, s ott ivarérett orsógilisztává fejlődnek. A kifejlett orsógiliszta nősténye párosodás után tömegesen érleli a petéket, s a fertőzött ember peteürítővé válik.

Ascaris fertőzés megelőzése - Férgek a bélben

A fertőzés és a petéknek a székletben való megjelenése között hatvan-nyolcvan nap telik el. Az orsógilisztás fertőzés klinikai tünetei a fertőzés mértékétől és az ember fogékonyságától, valamint a féreg fejlődési szakaszától függően igen változatosak.

A tüdőben vándorló lárvák tömege esetenként meghűlésre jellemző panaszokat okoz, köhögéssel, hidegrázással és lázzal. Az ilyenkor készített röntgenfelvételeken a hörgők mentén bronchopneumoniára utaló beszűrődések figyelhetők meg. A bélbe visszajutó és ott növekvő férgek számuktól függően enyhébb vagy súlyosabb hasi panaszokat okoznak.

Jellemző tünet a köldök körüli; gyakran hasmenéssel társuló fájdalom.

A legsúlyosabb panaszok akkor jelentkeznek, ha a férgek elhagyják megszokott élőhelyüket, és bejutnak a máj vagy a hasnyálmirigy vezetékébe, és elzárják azokat. Megesik, hogy az orsógiliszták átfúrják a bél falát, és hashártyagyulladást okoznak. A nagy számban élő férgek bélelzáródást is okozhatnak. Mind a tüdőben, mind a bélben fejlődő férgek kelthetnek allergiás tüneteket, köhögési rohamokkal, bőrkiütésekkel. A hosszan tartó, ismételt orsógilisztás fertőzés, főleg, ha gyerekkorban éri az embert, kedvezőtlenül hat a testi fejlődésre, és rontja a betegségekkel szembeni ellenállóképességet.

Megfázás vagy féreg? - Tünetek

Az orsóférgesség gyógykezelésére a mebendazol- és az albendazol-készítményeket használják. A parazitológiai diagnózis alapja a szabad szemmel is látható férgek azonosítása, illetőleg a székletben milyen lehetséges ascaris fertőzés peték mikroszkópos kimutatása. Az élősködő terjesztője a fertőzött ember, aki a székletével ürített féregpetékkel szennyezi a talajt. A petéket tartalmazó talajpéldául a tisztítatlan zöldség elfogyasztásakor a szájba juthat.

Mit lehet tenni paraziták ellen? Hogyan vehetjük észre és pusztíthatjuk ki?

Ebből következik, hogy egy-egy terület fertőzöttsége közvetlen összefüggésben van a helyi környezet- és település-egészségügyi állapotokkal, és magyarázatot ad arra is, miért nagyobb az orsóférgesség gyakorisága bizonyos gócokban.

Ahol egyszer a talaj fertőződésével kialakult egy góc, ott évtizedekig nagyobb az újrafertőződés kockázata. A fertőzés megelőzésében sokat segíthet az egészségügyi felvilágosító munka, mert figyelmeztet a székletszóródással járó veszélyre valamint a személyi higiéné fontosságára. A gócok felszámolása érdekében fel kell kutatni a fertőzést közvetítő személyeket, és gondoskodni kell gyógykezelésükről.

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon nagy eredményeket értünk el az ostorgiliszta Trichuris trichiura és az orsógiliszta Ascaris lumbricoides fertőzési gócainak felszámolásában.