Lucerna parazita, Milyen élősködő növény az aranka?

A lucerna kártevői A tavaszi vetésű lucerna-csíranövényt a kis csipkézőbarkók, a lucernaormányos, a sároshátú bogár veszélyezteti. Kisebb-nagyobb károkat okozhat még a feketebarkó, a vincellérbogár, sőt még a lucernabogár is. A gyökereket a pajorok, drótférgek, lucerna parazita, a csipkézőbarkók lárvái, a vincellérbogár kukacai károsíthatják. A mezei pocok is súlyos károkat okozhat. Az idősebb lucerna főgyökerén a lucernacincér lárvája pusztíthat. A levélzetet támadó fajok száma nagy.

Tavasszal a legkorábban jelentkező parazita galandféreg- jelei emberekben közé a csipkézőbarkók és a lucernaormányos, a sároshátú bogár, a hamvas vincellérbogár, a feketebarkó, a feketetücsök, a lucernabogár, lucernaböde strongyloidosis, ahol gyakori. Később a lucernabogár, lucernaböde és a lucernaormányos lárvája károsít a leveleken.

Navigációs menü

A vetési bagolylepke hernyója a fiatal sarjhajtásokat pusztítja. A sáskák — főleg az olasz sáska —, helyenként a lucerna parazita szöcske is okozhat komoly károkat. Május—júniustól a lombszinten károsító bagolylepkehernyók, néha a rétimoly, a lucerna levélmolyok, a lucernaaraszolók lárvái károsítanak. Alkalmi kártevő lehet a hollóbogár, a cickánybogarak imágói és a lucernamag-ormányos.

A levélzetet legyek, illetve gubacsszúnyogok is károsítják. Helyenként a levélfonnyasztó gubacsszúnyog, valamint a levélaknázólégy lárvája károsíthatja. A szipókás rovarok közül elsősorban a lucernapoloska, a mezei poloskák, a rövidszárnyú ugrópoloska, a lucerna parazita lucerna-levéltetű, a fekete répalevéltetű.

A különféle kabócafajok a fiatal levelek torzulását okozzák és a levéltetvekkel együtt a vírusokat is terjesztik.

A rágcsálók, főleg a mezei pocok, a hörcsög és a mezei nyúl, erdőségek közelében a szarvas is jelentős károkat okozhat. A rügyeket speciális kártevők támadhatják meg.

Leírása[ szerkesztés ] Levéltelen és lágyszárú, klorofillt nem tartalmazó, halványsárgás színű, később gyökér nélküli, élősködő gyomnövények. Fonálszerű szárukon virágzatokban apró, húsos virágai vannak, amelyeknek csészéje hasábú, szirma harang vagy korsó alakú, a lucerna parazita csövéhez nőtt porzója van, a toktermés kétüregű, négymagvú. Fajai[ szerkesztés ] A Magyarországon honos arankafajok közül jelentékenyebb károkat az alábbiak okoznak: A lenfojtó aranka Cuscuta epilinum Weihe a lenvetésben tesz kárt, de megél a lóherén és lucernán is, amelyen különben a herefojtó és az illatos aranka él. A herefojtó vagy kisaranka Cuscuta trifolii Bab.

A gyökérnyaki rügyben a lucerna rügycickányok lárvái károsíthatnak. A lucerna rügygubacsszúnyog a fő- és mellékrügyek gubacsosodását okozza. A lucernaszárat a szárféreg, a lucernaböde és lárvája, a lucernaormányos, a lucerna magormányosok, a lucerna szárcickánybogár, továbbá a levéltetvek és a lucernapoloskák károsíthatják.

Ezek a lucerna maghozamát közvetlenül is befolyásolhatják. A virág, a termés hüvely alkalmi vámszedője lehet a lucernabogár, a lucernaböde, a lucernaormányos és lárvája, továbbá a rügygubacsszúnyog is.

Növényvédelem

Speciális virágkártevő a lucerna-bimbógubacsszúnyog. A hüvelyt és a fiatal magot károsítja a hüvelygubacsszúnyog lárvája. Minden generatív részt megtámad a lucernapoloska, a lucerna parazita poloskák és lárváik. A fenti kártevőkhöz helyenként és alkalmilag különféle bagolylepkehernyók, levéltetvek és kabócák társulhatnak. Lucernapoloska Adelphocoris lineolatus Tápnövénykör: a lucerna, a baltacim, a somkóró és az egyéb évelő pillangós növények jelentős károsítója. Kárkép: a kifejlett poloska és a lárva is tavasztól késő őszig károsít.

A lucerna és az egyéb pillangósok fiatal vegetatív részeit szívogatja.

A szívogatás hatására a hajtás elhal, a bimbó és a virág elfonnyad, a virág lucerna parazita, és a virágzati tengely felkopaszodik. A szúrt fiatal hüvely csiga leesik, illetve léha magot terem. A szúrt mag összetöpped, elbarnul. Elterjedés és gazdasági jelentőség: Magyarországon ez a legveszedelmesebb lucernamag-kártevő.

Fejlődésmenet: nálunk általában három, a hűvös, csapadékos nyarú években csak két nemzedéke van.

Hogyan gondozd a kutyádat?

A lucerna vagy egyéb gazdanövény szárában, illetve tarlómaradványokban telel át, pete alakban. Általában május elején kelnek ki és jönnek fel a hajtásokra a zöldessárga színű, apró 1—2 mm poloskák.

Eleinte a zöld hajtásokon, majd a bimbókon és a virágokon szívogatva fejlődnek.

Helyüket alig változtatják. Ilyenkor tömegesen tartózkodnak a hajtások végein.

Dodder gyógynövény parazita, Lucerna dodder parazita

A lárva fejlődése 4—5 hétig tart. A negyedik vedlést követően L5-nimfa szárnykezdeménye fejlődik. A nimfa alak már többször változtatja helyét. Május lucerna parazita, június elején imágóvá alakul.

A kifejlődött poloska a virágzó lucernásokra repül át. Néhány napig tartó táplálkozás után már párosodik és petét rak. A hosszúkás, kissé görbült, kancsó lucerna parazita, fényes, sárgásfehér kis petéket tojócső segítségével a gazdanövény fejlettebb, vastagabb szárában egyesével, sorban, a felülről számított 3—5.

Összesen 30—40 db-ot, kivételesen többet is lerakhat.

Egy nemzedék 5—6 hét alatt fejlődik ki. A nyári nemzedék fejlődése hasonló, de gyorsabb. A nyári generáció július második felében, a nyár végi pedig augusztus végén rajzik. Az utóbbi rakja le a telelő petéket a tarlómaradányokba vagy a tápnövények talajhoz közeli szárrészébe.

A nemzedékek összefolynak.

Június közepétől nyár végéig egy időben minden fejlődési alakban és fokozatban előfordulnak. Ősz folyamán a fagyok hatására — az áttelelő petéket kivéve — minden fejlődési alak elpusztul.

Ökológia és előrejelzés: a holarktikumban, így Magyarországon is elterjedt faj. Melegkedvelő, így tömegesen csak a száraz, meleg években és vidékeken szaporodik el.

Tömeges fellépését gátolja és a generációk számát csökkenti a hűvös, csapadékos tavasz és nyárelő. A hosszú, aszályos nyár sem kedvez. Ilyenkor sok lucerna parazita lárva pusztul el. Elsőrendű tápnövénye a takarmánylucernán kívül az összes termesztett és vad pillangós. A cukorrépa, a mák, a lucerna parazita, a gyomnövények közül a cickafark, a libatop, az iglicetövis, az ökörfarkkóró, a zsálya stb. A poloskák elszaporodását a Telenomus, azAnaphes, a Polynema és az Lucerna parazita peteparazita lucerna parazita fékezhetik.

Milyen élősködő növény az aranka? A táblán bekövetkező agrotechnikai lucerna dodder parazita ökológiai változások jól elkülöníthető szakaszokat idéznek elő a lucerna gyomflórájában. A gyakorlatban a takarónövény nélküli telepítés az elterjettebb, ezért ezzel a termesztési változattal foglalkozunk elsősorban.

Csak rövid előrejelzés adható. Május végétől a magkötésig hálózással megállapíthatjuk a poloskák számát. Ha 10 hálócsapás átlagában kettőnél több lárvát vagy imágót találunk, a védekezés már indokolt. Védekezés: elszaporodását általában a gyakori kaszálások, a magfogó táblák elszigetelése, az első növedék korai kaszálása, az utolsó kaszáláskor pedig alacsony tarló hagyása jelentős mértékben gátolhatja.

A lucerna levél- és magkártevői ellen engedélyezett szerek közül a lárva, de a kifejlett poloska is érzékeny a fenitrotion, továbbá a metilparation, a heptonofosz és a mevinfosz hatóanyagú szerekre. Jó a somkóró-bagolylepke ellen engedélyezett és használatos endoszulfán is. Ezekkel a szerekkel a zöldbimbós lucernát lehetőleg este kezeljük, így a védekezés eredményesebb.

Zöldcsigás állapotban mevinfosz javasolható. Csak magfogás esetén metidation, kinalfosz, foszfamidon, fenitrotion és foszalon hatóanyagú szerek használhatók ellene jó eredménnyel. Lucernaböde Subcoccinella lucerna parazita Tápnövénykör: a takarmánynak és a magnak termesztett lucernán kívül a vörös herét, lucerna parazita cukorrépát, a burgonyát, a dáliát, valamint a szegfűfélék családjába tartozó növényeket károsíthatja.

Kárkép: a növényállomány kisebb-nagyobb foltokban kifakul. Az első kaszálás után a sarjhajtások alig fejlődnek, lassan hajtanak és fakózöld színűek. A súlyosan károsított növény levelei és lucerna parazita összesodródnak, elszáradnak. A levelek leperegnek, és a szár felkopaszodik. A zöld növényi részeken, a levelek színén esetleg a fonákon isa szárakon, a zöld csigákon jellegzetes, sávos hámozórágások láthatók.

Mivel az egyik bőrszövet fehér hártya alakjában visszamarad, a levél áttetszővé válik. Hasonló kárkép látható egyéb tápnövényei levelén is. A széna minősége gyenge. Különösen az első növedék termését és a második növedék sarjhajtásait veszélyezteti.

Szárazságban a károsított sarjú hetekig nem tud kihajtani. A bimbós vagy virágzó lucerna és a zöld hüvely megrágásával a magfogást is kritikussá teszi. Európában és Kis-Ázsiában elterjedt kártevő. Magyarországon általában a Mátra- és a Bükk-hegységgel határos alföldi lucernásokban, az Alföld keleti részein és a szárazabb, melegebb országrészeken szaporodik el időnként tömegesen.

Fejlődésmenet: Magyarországon újabban két nemzedéke van. A jugoszláv és a bolgár irodalom 2—3 nemzedékről tesz említést. A bogár általában az erdőszéleken, árokpartokon, valamint a lucerna és a vörös here tarlómaradványaiban telel át.

A telelőhelyet 10 °C körüli hőmérsékleten hagyja el és vándorol át a lucernatáblára. Megfelelő érési táplálkozás és párosodás után a nőstény rövidesen petét lucerna parazita.

Tartalomjegyzék

A lárvák egy héten belül kelnek ki. Az igen falánk idős lárvák különösen sok hajtást elpusztítanak. A szárazságot és a fényt jól tűrő lárvák általában 4—5 hét alatt fejlődnek, lucerna parazita.

A tarlón és az elhalt növényi maradványokon vagy a növény szárán fejjel lefelé fordult helyzetben, a lárvabőrön belül bábbá alakulnak át. Ökológia: elszaporodásának a száraz, meleg évek és a csapadékban szegény területek kedveznek. A bogaraknak a korai kitavaszodás előnyös.

A lárva- és bábpopulációt a Tetrastichus jablonowskii fémfürkész, a bogárpopulációt, különösen a tavaszi és a szeptemberi vonuláskor, a fácán, a fogoly és a baromfi gyérítheti helyenként jelentős mértékben.

Kitavaszodáskor március végén, április elején területi kvadrát módszerrel megállapíthatjuk a kártevő egyedsűrűségét.