KÖRNYÉKÜNK:

ZALA MEGYE

ÉS A
BALATON RÉGIÓ

Zala Megye címere

 

Zala megye hazánk délnyugati sarkában fekszik. Délről Horvátországgal és Szlovéniával, északról Vas megyével, északkeletről Veszprém megyével, keletről pedig Somogy megyével határos. Dombokkal, völgyekkel tagolt változatos felszínű vidék. Területén három földrajzi nagytáj találkozik: a nagyobb részét a nyugat-magyarországi peremvidékhez sorolják a geográfusok, míg északkeleten a Dunántúli középhegységhez tartozó Keszthelyi hegység teszi változatossá, végül a délkeleti széle pedig átnyúlik a Dél-Zalai dombságra.

Határait a történelem során többször is újrarajzolták.

 

A megyében a legnagyobb idegenforgalmi vonzással a Balaton bír. Európa legnagyobb vízfelületű tava mentén a nyár viszonylag hosszú - májustól szeptemberig tart. A tó vize hamar felmelegszik. A legmagasabb nyári vízhőmérséklet elérheti a 26-28 fokot. Zala ugyanakkor gazdag termál- és gyógyvízkészlettel rendelkezik. Leghíresebb gyógyfürdői Hévízen, Zalakaroson, Kehidakustányban és Lentiben vannak.

 

A Balaton elvékonyodó délnyugati csücskében található Magyarország egyik legkülönösebb tája, a Kis-Balaton. Ez a természetvédelmi terület valamikor a tó öble volt, amelyet egy három kilométer széles csatorna kapcsolt a tóhoz, egészen addig, amíg a Zala folyó fokozatosan feltöltötte hordalékával. Így lett a Kis-Balatonból az ország egyik legnagyobb mocsara, amelyből csak egy-egy sziget emelkedik ki. Védett állatfajok népesítik be ezt az alig ezernégyszáz hektáros területet, ahol többek között a nagykócsag is költ.

   



 


 

Zala megye települései, címerek:


 


 

A Balaton Régió, dacára annak, hogy valóságos tárháza a szabadságos örömöknek, nem terjedelmes. Legfeljebb egy-két órányi autóúttal – de vonattal, hajóval, kerékpárral sem sokkal több – bármilyen óhajtott színhely elérhető: múzeumok, kastélyok, várromok, gyógyfürdők, kilátók, vadászpagony, ősnádas, golfpályák, vitorláskikötők, ...

A természet tékozló bőséggel ajándékozta meg a Balatont szépségekkel. Jelentős részük ma már a Balaton–Felvidéki Nemzeti Park védett területéhez tartozik.

A legváltozatosabb táj a Balatongyörökhöz közeli Szépkilátóról tárul elénk.

Az északi part vulkanikus tájának varázslatos sokszínűsége a fonyódi vagy a boglári Vár-hegyről nézve a legszebb. Másféleképp csodálatos a panoráma a tó keleti végéből, hiszen itt a legszélesebb a Balaton.

Kilátás a Szépkilátóról

A Szent György-hegy háta mögött megbúvó takaros, régi városka, Tapolca egy másik különlegességet tartogat a természeti csodák szerelmeseinek: a tavasbarlangot.

A Balatont tápláló Zala folyónak húszezer éven át természetes szűrője volt a tó nyugati végében a Kis-Balaton óriási mocsárvilága. Egy elbűvölő részlete, a Kányavári-sziget, a nagyközönség előtt is nyitva áll, örömére a horgászoknak és a természetfotósoknak.

A tó mentében tucatjával fakadnak kénes, szénsavas források, többükben már évszázadok óta gyógyulást keresnek és találnak az emberek.

Leghíresebb közöttük a Keszthelyi-hegység lábánál fakadó hévízi forrás. Valójában gejzír ez, amelynek krátertava természetes fürdőként kínálja 38°C hőmérsékletű gyógyvizét. Ehhez hasonlót csak Izlandon találni. A Hévízi-tó kénes, enyhén radioaktív vize ugyanúgy kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, mint a tófenék iszapja.

Olajkutatás közben bukkantak a 60-as években nagyszerű gyógyvízre a Balaton nyugati végétől alig félórányi autózással elérhető Zalakaros községben.

A Balaton Régió elsőként gyógyításra használt vize a balatonfüredi szénsavas forrás, mellette már az 1700-as években emeletes fürdőház állt. Füredet ma is a szívbetegek Mekkájaként emlegetik.

fel